Hatékonyan formálja az ellenségképet, mivel csak magadat okolhatod, ha kiesel a ritmusból, de alapvetően mégiscsak barát. Meg egészen egyszerűen: kell. Méghozzá minél előbb. Egy metronóm megvásárlása nem az állami beruházások nagyságrendjébe tartozik, egy-két ezer forintért már jót is lehet kapni, de ötezer forintnál többet semmiképp sem kell kiadni érte.

Persze, a határ itt is - ahogy a dobcuccoknál általában - a csillagos ég, mindenesetre kezdőnek 18 ezerért metronómot venni, olyan mint egy kétütemű Wartburg motorháztetejére légbeömlő nyílást építeni.

A legegyszerűbb metronómnak is kell tudnia a negyedeket, tehát adott sebességen minden pitty egy negyednek felel meg. Ennél persze még a legalapabb cuccok is jóval többet tudnak (például nyolcadot, triolát, tizenhatodot, satöbbi), mégis jó, ha csak a negyedekre kapjuk a takkjelet. Ennek több oka van.

Az egyik legfontosabb, hogy így rögződik az agyban a negyed színe, szaga, hossza: megtanulod kiporciózni. Ha kell, két negyed közé simán berakod a nyolcadot, de a későbbiekben ugyanezt az intervallumot négy egyenlő részre is fel tudod osztani: azok lesznek a tizenhatodok (egy negyed = négy tizenhatod). A másik ok jóval prózaibb. Nagyobb sebességen szerintem egészen egyszerűen idegesítő lehet a rengeteg pitty, illetve a dobiskolában a gyakorlásra szánt zenés CD-ken is csak negyed hallható, ez azonban nem állítható át másra, mondjuk nyolcadra. Tehát, nem árt ehhez hozzászokni. A negyedes takkjel mellett szól még a mérőütés is: azt is a negyedekre kell hozni, de ezen korábban már úgy átrágtuk magunkat, mint Romero zombijai az élőhúson.

Metronómból eddig egyet sikerült teljesen leamortizálnom - ebből is látszik, milyen veszélyes az állótamra pakolni -, arra lehetett fülhallgatót is csatlakoztatni, ami azonban elég hamar megadta magát. Nevessetek ki, vállalom: én egy elszakadt gitárhúrt kötöttem a fejem köré, az tartja a metronómot a fülem magasságában. Ez a módszer a második kütyü esetében is jól bevált, a dob nem nyomja el a "pitty"-hangot.

Egy nyalánkságra még odafigyelek: egy 4/4-es ütem ugyebár négy darab negyedből áll. Általában minden metronóm jelzi az ütem elejét; az első negyedre eltérő hangot ad, mint a többi háromra. Én azonban azt szeretem, ha minden negyedre egyforma, és az első negyed nincs kiemelve. Ennyi. De ezt is tudja általában minden metronóm.