HTML

dob

[A címben szereplő, autoerotikus örömszerzésre utaló bármilyen áthallás csak az Olvasó piszkos fantáziájának a műve lehet.]

Friss topikok

  • Uglee: Hát, a blog mint műfaj eléggé elhalt az utóbbi években, mint a levágott végtag. Ha valami olyan va... (2016.09.05. 16:42)
  • Aandriiis: Mike Portnoy !!! :DDD (2012.03.06. 21:25) Zsidó Sárga Oldalak a Wikipedián
  • Aandriiis: Remek poszt!! :D Teljesen ismerős a helyzet. Azt nem értem, hogy az első koncerten majdnem utoljár... (2012.03.06. 21:22) A dobosok sanyarú sorsa, 6. rész, konklúzió
  • Aandriiis: Szintem soha sem használtam metronómot sőt a mi zenénkbe fölösleges is lenne. Úgy vélem egy számba... (2012.03.06. 21:15) Pontosság
  • Aandriiis: Érdekes meglátás és hasznos tanácsok! :) Teljesen megegyezik a személetem a tiéddel, hogy szurkál... (2012.03.06. 21:06) Duplázás

A dobosok sanyarú sorsa, 6. rész, konklúzió

2009.11.09. 01:44 :: Uglee

Nos, a dobos megérett az első koncertjére.

Amit tapasztalni fog, annak nagy részért kb. minden zenész így látja az első koncertjén. Először is az a meglepetés éri, hogy vagy nagyon korán játszanak, vagy nagyon későn, vagy jókor, de szar helyen, vagy nincs közönség, de úgy általánosságban valami nagyon furcsa. Ja, amúgy amiket most leírok, az saját tapasztalat, de több zenekarral, lehet, hogy volt, akinek nem így volt, történeteket szívesen várunk kommentben :)

Na, az első igazi meglepetés az, hogy nincs gázsi, pontosabban, ha van is, nagyon kevés, de nem egyszer, nem kétszer az is megtörténhetik, hogy még a zenészeknek kell fizetni, hogy felléphessenek.

A második meglepetés a cuccok közös használata. Ennek a fő oka az, hogy nincs idő, viszont sietség van, és már megint a dobosokkal van a fő gond, hiszen még egy 8x10-es ládát és erősítőt is kb. hússzor olyan gyorsan le lehet rángatni a színpadról, mint egy dobot, felfelé pedig egyenesen öszemérhetetlen az idő. Rutinosabbak tudnak trükközni azzal, hogy az öltözőben vagy a backstage-en összerakják a dobszerkót, állványostul, mindenestül, és úgy viszik fel a színpadra, de az általános mégiscsak az, hogy egy dobszerkó van, cserélt pergővel, duplázóval és cinekkel. Kisdobosok csak cint cserélnek, nagydobosok rutinosan állványt is visznek, mert akkor a.) nem esik szét, vagy ha igen, akkor csak ő tehet róla, b.) az ismeretlen állványon nem biztos, hogy van műanyag védőbizbasz, és a menet kirágja a cint középről, meg ilyesmik. Ráadásul mivel egymás cuccát használják az emberek, azt el kell kérni, úgy, hogy előre tudjuk, hogy odaadja, vagy ha már nagyon le volt beszélve, akkor megköszönni. Meg oda is kell vinni valakinek a dobszerkót, amit senki sem szeret, mert túl sok helyet foglal, ha nem lehet a dobszerkót egymásba tenni (értsd: nem Amati), akkor egy kisebb dobszerkó annyi helyet foglal térfogatban, mint a zenekar összes többi cucca, beleértve a 4x10-es és 1x15-ös ládákat. Emiatt a dobost már ferde szemmel nézik zenekartársai, mert miattuk kell 2 autóval menni, ami rögtön kétszer annyi benzin.

A harmadik meglepetés, ami főleg a dobosokat érinti, de biztos gitárnál is így van, az az, hogy nem olyan a cucc, amilyennek lennie kell. Nekem tipikus bajom az, hogy nekem mindig olyan dobszerkóm volt, melynek a lábdobja fölött van 2 tam, és oldalt egy harmadik, esetleg mellette egy negyedik, de az már részletkérdés, és többször belefutottam már abba, hogy fent van 1 tam, és mellettem kettő, és a felső tam helyén vagy egy üres semmi, vagy egy ride, sőt, volt olyan, hogy egyáltalán nem volt középső tam, scak felső és alsó. És azzal én meg vagyok lőve, mert 3 tamra van megírva minden szám dobja. Bonyolítja a helyzetet az, hogy minden dobosnak más beállítás jó, és a dob tulajdonosa nem szereti, ha átállítják a tamjait, mert egy élet volt beállítani, és úgy van, mióta beállította, és nem engedi, meg persze ne érjen össze ez azzal, mert drága volt, satöbbi, satöbbi. Engem az egyetlen Szigetes fellépésemen ért az a meglepetés, hogy a felső tam akkora volt, mint az óvodában a homokozóvödör 8-as vagy 9-es, nem tudom, lényeg az, hogy sokszor egyszerűen nem találtam el. A mikrofon egyébként is eltakarta a felét :)

Utaltam rá, hogy elmagyarázom, hogy miért bunkók, antiszociálisak a dobosok, hát itt van, tessék: a dobbal van a legtöbb szopás. Mindig a dob készül el utoljára, ha nincs valami elektronikai gríz valamelyik gitárerősítővel, és már mindenki sörözik, amikor a dobos még mindig állítgat. Két lehetőség van:

1.) A dobot éppen felviszik.
Ez borzasztó sokáig tart. Nincs szőnyeg, keríteni kell, kiesett az egyik csavar, meg kell keresni, fel kell rakni a lábdobot a szőnyegre, rá kell rakni azt a fémdarabot, aminek nincs neve, talán tamtartó, arra rászerelni a tamokat, felállítani az alsó tamot, felállítgatni az állványokat, beállítgatni őket, közben összerakni a lábgépet, duplázót, azt rászerelni a lábdobra, megkeresni a cineket (sosincsenek meg), felrakosgatni az állványokra, újra beállítgatni mindent, dobszéket állítani, majd bármelyik hiányában beszerezni az adott tárgyat, dobverőket bekészíteni. Mindeközben a dobos egyre feszültebb, basztatják, hogy be kéne állni lassan, a többiek már söröznek, várják, hogy mi van, ugyanis egy bizonyos ponton túl már nem tudnak segíteni, aztán jobb esetben jön a technikus, hogy megnézze, hova lehet még mikrofont rakni, ahhoz hozzáér a cin, átrendezni kicsit, szóval borzalmasan hosszú idő. Menti a helyzetet az, hogy általában ez az első zenekar fellépése előtt történik, és oda lehet menni nyitásra. De persze olyankor is mindig elcsúszik valamin a drága idő, és megkésve indul a buli, én nem tudom, miért, de velem is mindig előfordul, mondjuk nekem hangmérnökködnöm is kell közben, szóval duplán súlyosbított a helyzetem. Ja, és valahol még egy pergő is van, állványostul.

2.) A dob éppen dobost cserél
A hullafáradt dobos megpihenne, de nem lehet, mert le kell takarítania a cinjeit, pergőjét, felesleges dolgait a színpadról, ha rossz volt a koncert, azért morcos, ha jó volt a koncert, mérges, hogy nem ünnepelhet, hiszen a többiek már söröznek, ő meg még mindig lepakol, még mindig nincs lent minden, persze a többiek segítenek, de ők már rég kész vannak, miatta vannak csak még fent a színpadon, a következő dobos már jönne, az meg azt látja, hogy a másik még szöszmötöl, nem képes leszedni a szarjait, hogy ő felrakhassa a cuccát (youtube -> george carlin - stuff), a következő zenekar gitárosai már nyígatják a gitárjaikat, de az előző dobos még mindig leszed, áttolják a gitárládát az állványokon, a duplázón, meg kell keresni az épen maradt, eldobált dobverőket, és akkor még a másik dobosnak fel kell pakolnia, ugyanez még egyszer, suttyomban át kell állítania a tamokat, esetleges gyors soundcheck az új pergő miatt, és ettől a dobos máris izolálódik a többi zenésztől, hát még a közönségtől, akik nem tudnak azonnal lepacsizni, hogy "jóvót", mert az még szerel, a végén meg amikor végre lemegy, akkor már senkivel sem tud beszélni, mert részint elfáradt, részint meg sokat pakolt, meg a cuccait helyezte biztonságba, meg leltárazott. Mert a gitárosnál mi van? Gitár - megvan. Kábelem - mindkettő. Effektem - megvan. Kész. Énekesnél mi van? Semmi. Max mikrofon. Dobosnál? 18-as Sabian Pro ride - megvan. 16-os sabian AA thin crash - megvan. 15-ös Stagg törött, de még bőven használható crash - megvan. 14-es lábcin, kettő darab, 15-ös china, 2 darab 10-es splash, egy lábcinállvány, 3 gémes állvány, duplázó m,indkét pedálja, kardánja, csavarja, az a kis gumi basz, ami mindig elvész, dobverők, csiptetős dobverőtartó, dobszék, és valami mindig hiányzik. Annál már csak az a rosszabb, amikor eggyel több van. Azt nagyon sürgősséggel vissza kell vinni, különben azonnal tolvajnak kiáltják ki az embert.

A lényeg az, hogy valaki más cuccán kell játszani, de míg egy gitárosnál beledug egy gitárt, és legfeljebb túlhajtja, de arra oda lehet menni és lecsavarni, a dob az olyan, hogy üzemszerűen ütni kell. Odaülsz másnak a drága cuccához, és botokkal csapkodod. Vagy, ami még rosszabb, kölcsönadod valakinek a cuccodat, mire ő odaül, és botokkal csapkodja. Egy órán keresztül.

És most elugranék a koncert végére, mert akkor jön az, hogy ha a dobos nem kimagaslóan tehetségesebb a gitárosoknál, akkor csak a dob megszállottjai mennek oda, hogy faszavolt, meg a közvetlen barátok, illetve lehetőség szerint a dobos párja, akik ha nem lennének, a dobos abba is hagyná a koncertezést a negyedik koncert után, de a dobmániákusok minden szar dobosnak is azt mondják, hogy jó volt, ezért a dobos nem tudja, hova tegye, vagy ha tudja, még rosszabb, és tőmondatokban válaszol, és csajozni sem tud, mert nincs az a dezodor, amitől nem lesz büdös a hónalja, miután a karjaival csapkodott egy órát, továbbá a nemi szervéről is izzadság csöpög, és persze süket is, mint az ágyú, hát így lesz a dobosból szép lassan bunkó. Eleinte kényszerből, aztán már megszokásból. Súlyosbítja a bunkóságot, ha vesz egy drága cuccot, mert azt nem adja oda, mert drága volt, ha pedig egyszer valamijét elrontják, eltörik vagy kiszakítják, akkor soha többé, tehát még bunkóbb, és egébként is, még az is, aki nem azért lett dobos, mert a fölös erőszakot akarja levezetni zenével, még az is bunkó lesz, legalábbis annak látszik, és ezt az emberek azonnal kiszúrják, és elkezdik mondogatni, hogy a dobosok bunkók, meg a zenész legjobb barátai, meg hogy azért jó nekik, mert sok zenészt ismernek, és ettől csak még mérgesebbek lesznek, agresszíven válaszolnak, ergo bunkók lesznek. A dobos az bunkó, és egy idő után büszke is lesz erre. Van egy olyan elméletem, hogy igazából amelyik dobos nem bunkó, annak nem is lesz csaja soha :)

Na, de pakolás előtt, után, között illetve az intervallumokban van az úgynevezett koncert. Miután túlélte dobosunk a felpakolást, a mogásokat, és mindent, elkezdődik a koncert. A dobos élete első koncertjén nem szokott intro lenni, tehát őt éri a megtiszteltetés, hogy elkezdje a koncertet A Négy Beütés segítségével. És akkor elszabadul a pokol. A dobos rádöbben, hogy nem hall semmit. Persze, volt előtte soundcheck meg beállás, de ami akkor jónak tűnt, az csupán látszat volt. Annyit hall, amit dobol, de azt se nagyon mert elnyomja az, hogy "ZZZZZZSSSSSSSSS", meg az irdatlan basszus, és az énekesből annyit hall, hogy "vaty vaty vaty". De ő dobol, fogalma sincs, hol tartanak, aztán kialakul eből az egész kavalkádból a koncert. Az első koncert általában mindenkinek jó, bármennyire is szar. A második koncert szokott nagyon rossz lenni, amikor pofára esik az ember az első sikerén.

Az idő telik, a dobos pedig dobol, gyakorol, koncertezget, és a szopás kezd rutinná válni. Kezd beletörődni saját sanyarú sorsába. Idővel megtanulja egy részüket kiküszöbölni, megtanul addig vitatkozni a technikussal, amíg nem jut neki rendes kontrolláda, amíg nem hall mindent úgy, ahogy kell, kitalál praktikus dolgokat, mint pl. saját állványok előre felszerelése, ahogy már mondtam, a zenekar többi részéből kiharcolt segítség, jobb esetben roadok, satöbbi. De a lényegen semmi nem változtat, a dob az nagy, sok és nehéz, pénz- energia és erőigényes, nagyon hangos (rutinos dobos füldugóban dobol, de olyanban, ami minden frekvenciát egyenlően csillapít, de erről majd máskor), viszont van valami, amit csak a dobos érez.

Azok kedvéért, akik nem dobosok, vagy még nem léptek fel, hadd meséljem el, hogy néz ki a dobos a koncerten. Mármint hogy a fejéből kifelé mit lát, és bent mit érez. Sötét van, ami az első percben zavaró, utána nagyon hangulatos. Az énekes takarásában nem látja a közönséget, de ha mégis, akkor is hátrébb van, mint ő, és nem látja, ha nincsenek annyian, ha meg vannak, úgyis hallja őket. Ahogy a dobos odacsap, oda van csapva. Amekkorát csap oda, akkora van odacsapva, ahogy, úgy. És a dob szól, hangosan, ha kihangosítva, akkor még dübörög is, mint az istennyila. És a dobos odabasz neki rendesen, hadd dübörögjön, ha meg nem, akkor finoman teszi oda, de a lényeg, hogy mind a négy végtagjában egy bizsergés áramlik a testéből a dobverők felé, ahogy áramlik ki rajta a zene. És teljesen mindegy, hogy jó a dobos, vagy rossz, hogy swinget játszik, vagy death metalt, a dobos végigszopta egész addigi pályafutását a dobolás miatt, de érzi és tudja, hogy  mégis megéri dobolni, megéri az évek folyamatos szopása, cipekedése, veszekedése, bunkósága, ütemek, rutinok gyakorlása, mert lehet, hogy a gitárral lehet zúzni, meg riffelni, és azzal lehetsz igazán rakenroll, meg az énekes a legnépszerűbb, és hogy a bazzgitáros is ott van a színpadon (igen, mi dobosok a bazzgitárosokkal élcelődünk), de mégis a dob a legfaszább hangszer a világon, és ez mindenért kárpótol!

Köszönöm szépen a figyelmet!

31 komment

Címkék: a link bocsánat hogy még de címkék azt egyszer hittem elrontottam

A bejegyzés trackback címe:

https://nagydobraverem.blog.hu/api/trackback/id/tr31510640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

más hülyesége miatt (törölt) 2009.11.09. 09:18:09

Helló!

Majdnem minden így van, csak a kolompot felejtetted el: van, aki a nagydobra, van, aki a hh-re teszi. Ha nincs állványod, ezt is besz*pod.

Egyébként - reklám gyanánt - cintanyer.hu-t ismered?

LegjobbVagyok · http://legjobbvagyok.hu 2009.11.09. 09:31:05

Az összes dobost szívesen látnám a Sárgacsík-on:)

grünweinsalz 2009.11.09. 09:50:45

Hát igen!
Mindig mondtam, a dobos már nem közönség de még nem zenész!
Esetleg sportoló, meg a cikkből kiderült - ezermester.
Mégis nagyon tisztelem őket!

Tomi from the Sky · http://tomifromthesky.blog.hu/ 2009.11.09. 09:53:58

Nekem egy Roland HD1-em van. Szépen meglazítom a csavarokat, összehajtom, kézbekapom, viszem, lerakom, kilazítom a csavarokat, széthajtom, midi bedug, táp bedug, jack bedug és már kész is.

Nem tudom mit csináltok ebből akkora ügyet :)

Jedlik 2009.11.09. 10:02:30

A dobos a zenész legjobb barátja. (Mindaddig, amíg fel nem oszlik a zenekar, mert akkor ő a legnagyobb bunkó, és ha egy zenekar meg akar újulni, elsőnek dobost cserélnek.)

Nascor 2009.11.09. 10:06:20

na, ugyanez a tortúra a közös próbahelyen. ok, ott nincs akkora feszkó, mert legfeljebb vár egy kicsit a következő zenekar, de azért idegesítő az is. általában gitáros már kint eszegeti az előre csomagolt szendvicsét az utcán (nekem persze csomagolni sincs időm, mert a cinekkel, lábpedállal baszakodok otthon), a fúvós cigizget, és én vagyok a hímivarsejt, hogy mit szöszölök még mindig a cinleszedéssel, elmegy a busz! mégis, igazad van: megéri.

leopold getz 2009.11.09. 10:08:38

Szóról szóra! Annyira így van amit leírtál, hogy csuda! ;)

one male individual · http://soundcloud.com/cliponville 2009.11.09. 10:15:10

Mindazt végigcsináltam, amiről a poszt szól. Manapság már más szabályok szerint megyek koncertezni, amikor csak lehetséges: 1. viszem a saját szerkómat; 2. nem játszhat más a szerkómon. A 2. pont akkor módosul, ha ismerősök és 'bevizsgáltak' az egyéb zenekarok dobosai, továbbá várhatóan nem hajnali háromig tart a buli. Ilyenkor felajánlom a dobomat a többieknek, de ez nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon ritka. Amúgy a zenekar többi tagja mindig segít nekem fel- és lepakolni, mivel tisztában vannak vele, hogy a dobbal van a legnagyobb szopás. Szép napot mindenkinek !

gosford 2009.11.09. 10:20:58

Remek poszt :)

"Van egy olyan elméletem, hogy igazából amelyik dobos nem bunkó, annak nem is lesz csaja soha :)"

Hehe, nem hiszem hogy bunkó vagyok (bár még lehetek ;D), viszont csajom tényleg nem lesz soha, maximum ha szimpátiát váltok, hehe :)

is 2009.11.09. 10:33:11

nagggyon jóóóóó!

még a komolyzenészeknél van hárfás hasonló helyzetben. amikor leáll a koncertmester, leveszi az á-t az oboáról, aztán odamegy a hárfáshoz, hogy nesze, ez az á, hangold át a húrjaidat 2 percen belül.

2009.11.09. 10:41:57

a dob a leginkább improvizatív hangszer. ezért nem értem, hogy a "két felső meg egy alsó tamra megírt" szóló hogy jelenthet problémát? a többi dolog amúgy jó megfigyelés, leszámítva a bunkóság kialakulásának folyamatát =)

tomarill 2009.11.09. 10:46:06

Jaja, én is így voltam vele boldog ifjúkoromban. Nemrég voltam Mystery Gang koncerten, na ott lehet irigyelni a dobost! Van egy pergője állványostól, meg egy lábdob, ráerősítve egy szánalmas, de jó hangú cintányér, és kész! 5 perc be, vagy ki!

divatmotoros · http://divatmotoros.blog.hu 2009.11.09. 10:48:07

Ez a hatrészes sorozat nagyon zsír volt és nem tántorított el a gyakorlástól... :)
Én havonta írom le a tanulás tapasztalatait, februárban kezdtem és három darab tizenkét éves tanuló is kijönne belőlem...
divatmotoros.blog.hu/tags/progress

Rántott máj (törölt) 2009.11.09. 10:52:25

VulpesVulpes: Gondolom, nem doboltal meg. Egyreszt az improvizacio nem azt jelenti, hogy mindig minden abban a pillanatban jut eszedbe (ez mondjuk ugy altalaban igaz minden muveszetre), hanem abbol, hogy tanult elemekbol epitkezel, azokat hasznalod fel, alakitod at. Meg azert csak van valami zavaro abban, hogy az egyik tamot mikor utned mar csak ugy megszokasbol is, csak a levegot talalod, vagy - ami meg rosszabb - egy cintanyert. Harmadreszt meg nem veletlen van kitalalva a ket felso es egy oldaltamos rendszer. Ha hozzaszoktal, hogy a negy negyedes utemed pont kijon es szepen is szol a pergon es a harom tamon, akkor kenyelmetlen is a ket tamos rendszer, meg nem is lesz olyan szep hangzasa a beteteknek.

blah 2009.11.09. 10:55:02

@regio54: @Jedlik: Azzal a dobossal mizu aki más hangszeren is játszik? Ti hány hangszeren játszotok srácok?

Gvtisavar Djavakhi (törölt) 2009.11.09. 10:59:41

a dob az ördögtől való, a gitár viszont az Isten

Uglee · http://nagydobraverem.blog.hu 2009.11.09. 11:00:04

@blah: én 6 hangszeren játszom: 2 gitáron, 1 bazzgitáron, 1 billentyűn és 2 dobon. :) Persze nem egyszerre.

blah 2009.11.09. 11:04:35

@Uglee: És oboán nem játszol véletlenül? :)

Wigyorexxx 2009.11.09. 11:08:38

Szia!

Csak most tévedtem ide és most láttam a videót is...nagyon tecccik...gratulálok, jól játszol...soha ne hagyd abba!

Szia!

GC (törölt) 2009.11.09. 11:24:07

Ejj, hogy ez mennyire igaz!!! Az a 30-60 perc a világon a legszebb idő. Akkor is, ha az előtte lévő 3 órát végigszopta, meg akkor is, mikor az utána következőt. Ezért éri meg csinálni.

Sajnos hülyék vagyunk hogy ezt a hangszert választottuk, de ez van.
A "nem hallani semmit a színpadonhoz". Mindenki azt mondja, hogy takra menjen az egész. Fejből, emlékezetből. Viszont míg a gitárosoknak egy átlagos számban van 6-10 riff, addig a dobosnak 3x-4x annyi. Mikor vesszük fel a lemezt, majd én is csak takot adok a gityósoknak :)

Viccet félretéve. A saját számok szerencsére megvannak MIDIben, és az takkal, meg tak nélkül fent van a telefonomon. Ergő ügyes fülhallgatóval, meg fültokkal bárhol hallom a gitárt, a takot, meg hogy mit kéne játszani. Pontos is vagyok, és ha tévesztek is, azonnal lehet korrigálni!

Maestro 2009.11.09. 12:01:01

hát... én billentyűs vagyok, és pont tegnap játszottunk a Tűzraktérben, ennek, és a korábbi éveknek a tapasztalatai jönnek, íme:

nálunk a dobos jó srác, nem bunkó, vattával tömi a fülét, jó zenei érzéke van, tud imprózni is, tisztában van a képességeivel, és mivel a dobhoz _mindenképpen_ kell kocsi, ő cuccol, mi meg segítünk.

a dob összerakásában annyit tudunk segíteni, hogy felrakjuk a dolgokat, az elhelyezés már az ő dolga.

a billentyűm összerakása nem tart sokkal rövidebb ideig, mint a dobé, meg belőni a hangot, szóval én is lassú vagyok:)

amúgy általában a zenész szakmának amíg nem vagy annyira májer hogy roadjaid legyenek, ez a szopása, hogy irtó sokat kell pakolni. Ez néha azért is külön kellemetlen mert miután felcipelek három erősítőt, kicsit szétmennek az ujjaim, ami a játék szempontjából nem a legelőnyösebb..

Ottlako 2009.11.09. 13:53:34

Ez a sztori annyira így van, hogy nagyon. Tíz éve koncertezek. Kemény meló.

KultúrBarbár 2009.11.09. 15:28:56

Annyira meghatódtam:) háromnegyed hattól dobóra, addig zúztam gyakorolni:) ennyi kommentet még sosem láttam itt, de megértem, és nagyon grat a poszthoz:)

2009.11.09. 15:29:53

@piro: nem, nem doboltam még. eleget. mert még csak 11 éve =)

parajos tank 2009.11.10. 10:05:04

Én születésem óta bunkó és antiszociális vagyok, úgyhogy bár mindezeken én is keresztül mentem, semmit nem éltem meg szopásként.
Azért zenélek, mert jó zenélni és leszarom, hogy ezért mit kell tennem vagy mit kell elszenvednem :) Persze biztos nálam is voltak esetek, amikor anyázásra kényszerültem, de eszembe sem jutna ilyeneken rágódni :)

Csak móka van gyerekek, nem kell ennyit gondolkodni :D

Tonahl27 2010.01.25. 14:05:53

Holnap megyek életem első dob órájára. Szép kilátások ! :D köszi :D

Aandriiis 2012.03.06. 21:22:24

Remek poszt!! :D
Teljesen ismerős a helyzet. Azt nem értem, hogy az első koncerten majdnem utoljára léptünk fel, de akkor is tamokat be kellet lőni ujra.. Volt egy segítő ember aki sokat segített, nagyon hálás voltam neki. :) Kontrol sem volt.. Gondolom ismerős mert Kék Yuk.
süti beállítások módosítása