Folytatva a tegnapi rejtjeles bejegyzést, még két sextollás gyakorlat leírásával adós vagyok. Legalábbis azok közül, amiket jelenleg gyakorolok. Mivel érkezett olyan visszajelzés, amiből arra következtetek, hogy nem teljesen voltam közérthető, egy példával szemléltetem a gyakorlat lényegét, hiszen nem akarom, hogy esetleg a hatos lottó eheti nyerőszámainak gondolják egyesek az itt megjelenteket.

Vegyük mondjuk az alábbiakból az 134-es számkombinációt. Sextolláról van szó, tehát minden negyedre 6, azaz hat darab ütést igyekszünk abszolválni a pergődobon. Példánk esetében ez úgy fest, hogy jó erősen megküldjük az első hangot a bal kézzel, a következő, második hangnak viszont jóval csendesebbnek kell lennie. A harmadik és negyedik hang - optimális esetben - az első hanggal azonos erejű: hadd szóljon. A maradék két hang ismét csendes, ezeket azonban egy kézzel - esetemben a ballal - visszük be.

Aztán az egész megfordul, és a képlet jobbkezesek számára lesz nagyon ismerős. Az első bőrrepesztő erősségű hangot a jobb kézzel visszük be, majd jön a csendes bal, amit  a szintén hangsúlyos jobb-bal (3-4-es hang) követ, hogy aztán a végén a megmaradt két hangot szép csendesen becsempésszük a jobb kézzel. Ezután ismétlődik az előző bekezdésben leírt BJBJBB.

A tegnapi bejegyzésben leírtakhoz hasonlóan a hangsúlyos hangok alá rakhatunk lábdobot is.

BJBJBB - JBJBJJ

1,

 2,

  3,

   4,

12, 23, 34, 14, 13, 24,

123, 234, 134, 124,

BJBBJJ - JBJJBB

1,

 2,

12

Kérdés esetén ne fogjátok vissza magatokat. A fenti leírás lehet, hogy ezúttal se sikerült egyértelműre, a második reggeli kávém még nem ittam meg.