A fehérköpenyes stressz nagyjából azt jelenti, hogy a delikvensen konkrét fiziológiai elváltozások következnek be egy egészségügyi alkalmazott láttán: ilyen az, amikor például a vérnyomás pusztán attól megemelkedik, hogy az orvos meg akarja mérni. Vannak tehát pszichológiai tényezők, amelyek ennek mintájára befolyásolják a dobolni tanuló főemlős működését is, legalábbis, az enyémet biztosan.

Az egyik pont akkor van, amikor éppenséggel nem kell dobolni. Ez pedig a szünetjel. A leginkább egy kukachoz - vagy inkább makrofághoz - hasonlító valami roppant alattomos, egy tudatalattit támadó vírussal lehet talán leginkább párhuzamba állítani, már ha lenne ilyen. Pedig van.

Ha a szünetjel történetesen a lap alján van, már az oldal tetején előre félek tőle, és ahogy közeledek az ominózus ponthoz annál kényelmetlenebbül érzem magam: feszengeni kezdek a széken, kínosan ügyelek a tartásomra, kihúzom magam, legszívesebben a homlokom is megtörölném, már ha lenne mivel. Kezdetben - egy éve - a nyolcad szünet váltott ki ilyen tüneteket, aztán következett a tizenhatodé, most meg a trioláé.

A másik stresszforrás az idegenek jelenléte volt, ez a fóbia gyakran még most is nálam vendégeskedik. Kezdetben még a dobtanárom is ebbe a kategóriába tartozott. Minden alkalommal úgy éreztem, hogy mindenki csak arra vár, hogy hibázzak, tágra nyílt hallójáratokkal figyelik, mikor ütök "luftot", vagy éppen a szünet helyére egy hangot. Vagy bármi mást teszek, ami hiba.

Szintén ehhez kapcsolódik, hogy nálam a 70-es bpm számít vízválasztónak. Ahogy leggyakrabban ötvenről, de néha negyvenről ötösével növelve a sebességet kúszok felfelé a metronómon, itt érzem először igazán, hogy a történet abszolútértékben is begyorsult. Mert a 65 nyilván relatíve gyorsabb a 60-nál, de a 70 az valami egészen más, aminek elérése ismét csak óriási koncentrációt igényel, és igen: újabb hibalehetőséget jelent.

Biztos van több fóbiám is, mindenesetre ezek a leggyakoribbak, kitartó gyakorlással talán kicsit hátrébb húzódnak az életemből, és hagynak dobolni. Talán valamelyik ismerős Nektek is?