Stolzingi Walter, a frank lovag tulajdonképpen egy nő miatt akar csak nürnbergi mesterdalnok lenni, ez azonban egy jelentős akadályba ütközik: másképp zenél, mint azok, akik végül döntenek arról, ki lehet mesterdalnok. Végül, persze, némi kompromisszum árán, de hepiend a történet vége. Az ezzel járó magas kitüntetésre, medálra és a hozzá kapcsolódó társadalmi konvencióra pedig szarik magasból.
A nürnbergi mesterdalnokok c. operájában Walter példáján keresztül Richard Wagner már a 19. században megvillantotta a punk életérzést, azzal, hogy görbe tükröt tartott magának és másoknak. Mert kezdetben csak mások voltak: zenéjét saját korában rengetegen botrányosnak tartották, de rendelkezett azzal a karakteres tulajdonsággal, hogy közömbös senki nem maradt, aki hallotta őt: csak nagyon szeretni vagy nagyon utálni lehetett. Wagner ugyanis leszámolt a lírai operával - azzal, ami szinte egyeduralkodó volt egészen az ő megérkezéséig.
Neve a komolyzenében kábé annyit tesz, mint Johnny Rotten neve a könnyűzenében: lázadás. Tény, hogy sem Waltert, sem Wagnert nem könnyű a színpadra képzelni, amint Union Jack-mintás alsóneműben rohangálnak, ahogy ezt Rotten az idei Szigeten tette. Ennek egyik oka, hogy egyikük sem brit, a másik pedig a kor, amiben éltek.
Mert nem lehet évszázadokkal előre lázadni valami ellen. Más kérdés, persze, hogy az utókor mindig megpróbál a múltból előkurkászni valami intellektuális vakarászásra különösen ingerlő fülzsírt, meg valakit, akit aztán ideológiába lehet öltöztetni, és sárga ujjheggyel büszkén rámutatni: na lám, a kis huncut, már ő is így gondolta.
Wagner és Rotten is a maga korában kedvére lázadhatott, de ennek ellenére Wagnert mégis a német romantika oszlopos képviselőjének tartják: ő ugyanis Walterrel egy dörgedelmes vízióban a német egység felbomlását láttatja, aki ettől úgy megilletődik, hogy az opera legvégén ijedtében mégiscsak elfogadja a medált.
Az utóbbit pedig minek tartják?... Nem írom le, megítélése folyamatosan változik, köszönhetően például az ő arcával fémjelzett, és nemrég megjelent vajkrémreklámnak. Mindez szerencsére azt jelenti, hogy még köztünk van.