Gaben kérésére írok egy kicsit erről a témáról.

Még zsenge dobos koromban gondoltam arra, hogy kéne venni egy duplázót, mert azzal szépeket lehet díszíteni bizonyára. Egy idő után el is mentem Kecskemétre, és megvettem az első duplázómat egy, a zenei világba belekeseredett dobostól. Duplaláncos Premier, 45000 ft-ért. Szerintem korának egyik legjobb duplázója lehetett, még ma is működik, azzal hajtom az elektromos dobolmat. Mire megvettem, az azinte azonnal ment, vagyis remekül be tudtam szurkálni 2 vagy 3  puffanést két valami közé, és szép pörgős lett tőle az, ami.

Később viszont, amikor beszálltam az Aquincumba, szembesültem azzal a feladattal, hogy folyamatos 16-odokat kéne duplázni, és akkor nem is értettem, hogy minek. Teljesen feleslegesnek tartottam, mert hiszen minek. Na, meg nem is ment nagyobb sebességnél. De hát hiába, a feladat az feladat, és a Slayertől el kellett tudni játszani a Raining Blood-ot. Ekkor indult a gyakorlás ideje.

A gyakorlás viszont nagyon furcsa eredményeket hozott. Minél többet gyakoroltam a duplázást, annál rosszabbul ment, de amikor azt mondtam, hogy ott rohadjon el, kb. egy hét múlva jobban ment, és akkor azt gondoltam, nem is kell gyakorolni, és jobban fog menni, de persze nem ment jobban, sőt. Próbáltam mindent, sokat gyakorolni, keveset gyakorolni, de minimális volt a fejlődés. Egy idő után arra jutottam, hogy biztos a duplázóm tehet róla, szóval amikor nagyobb pénzösszeghez jutotam, vettem egy Iron Cobrát (azért nem Eliminatort, mert olyan kedvem volt, ebből most ne legyen flame, ha lehet). Nem kis megrökönyödésemre, amikor elmentem megvenni, megkérdezték, hogy "Oké, de melyiket?". Mint kiderült, van power glide meg rollin' glide változat. Kis gondolkodás után azt mondtam, hogy amelyikkel könnyebb duplázni. Fel is világosítottak, hogy nem attól függ. Én meg akkor csukott szemmel ráböktem a rollin' glide-ra, és azt vettem meg. Teljesen tudományos alap, mi? :)

Amikor hazavittem, összeraktam, és megpróbáltam duplázni vele, még a rendes dobolás is nehezen ment rajta. Nehéz, mint a sár, azt meg kell mondanom. Amit viszont észrtevettem, az az volt, hogy ha rálépek a bal pedálra, akkor a verő nagyobb nehézség nélkül eléri a bőrt, nem kell küzdeni, rimánkodni, nem suródik a bal, meg semmi ilyesmi. Azóta eltelt egy pár év, és már érzem a duplázók közötti különbséget. Pont egy hete próbáltam ki egy Gibraltárt, és nem tudtam vele egy egyeneset duplázni. Biztos, ha állítgatnám, akkor jobb lenne a helyzet, de az Iron Cobra a dobozból frissen elővéve is tökéletesen volt beállítva számomra. Biztos az Eliminator is az lett volna, mellesleg. Most, így pár év után már van sok fejlődés, sokkal gyorsabban és üzembiztosabban duplázok, mint annak előtte, bár akkoriban is voltak szerencsés napjaim, amikor akár 190 BPM-ig is fel tudtam menni tökéletes teljesítménnyel, de ma már ez nem a szerencsén múlik. Ja, és egy vicces dolog, némileg gyorsabban megy a duplázás a régi duplázómon, de nem olyan pontos, és főleg nem egyforma a két láb hangereje.

Mindent összevetve, nem tudok tanácsot adni duplázásra, talán csak azt, hogy sokat kell próbálgatni, hogy mint jó, hogy jó. Talán annyit, hogy ha gyorsabban kell játszani, érdemesebb hátrébb rálépni a lécre, kicsit könnyebb úgy. Én most azon dolgozom, hogy a két lábam technikája azonos legyen, meg, hogy úgy modnjam, a bal lábam mozgása akaratlagos legyen, ne az izommemória vigye a darálást. Szeretem kordában tartani a testemet :)

Duplázók beállításáról én azt tudom mondani, hogy kísérletezgessetek, mindenkinek más kell, szóval csavargassátok a rugókat, álítsatok a verő hosszán, ha van súly, azt is rakogassátok ide-oda, és ahogy a legjobban megy, hagyjátok úgy egy darabig. Aztán valami lesz.

Nesze semmi, fogd meg jól, mi? :)